Szlovákiában 2025-ben a vizsgált mézek több mint 23%-ánál nem felelt meg a címkézés a jogszabályi előírásoknak.

Az Állami Mezőgazdasági és Élelmiszer-ellenőrző Hatóság 2025-ben hivatalos ellenőrzések során 26 mézmintát vett a címkézés ellenőrzése céljából, és 6 esetben, azaz több mint 23%-ban állapított meg hiányosságokat.

Milyen hibákat tártak fel az ellenőrzések?

Az egyik leggyakoribb hiba a csomagoláson feltüntetett címkével nem egyező botanikai eredet.

Ha a címke azt állítja, hogy egyfajta mézről van szó, például akácmézről, ez a botanikai eredetre vonatkozó állítás, amely laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizhető. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az akác- vagy hársmézként értékesített méz olyan növények pollenjeit tartalmazza, amelyek nem egyeznek meg a címkén feltüntetett botanikai eredettel.

A helytelen címkézés további oka lehet a kötelező adatok hiánya is. Ilyen például, ha az üvegeken nem szerepel a vállalkozás állat-egészségügyi engedélyszáma vagy a csomagolás dátuma, ami a 152/1995. számú élelmiszerügyi törvény megsértését jelenti.

A mézek hatósági ellenőrzése megkülönböztetésmentes módon történik, azaz a szlovák termelőktől származó mézeket ugyanúgy ellenőrzik, mint a többi tagállamból és harmadik országokból származó mézeket.

Új szabályok a mézek származásának feltüntetésére

A mézre vonatkozó irányelv módosítása hosszú éveket vett igénybe, és rengeteg előkészítő munka, valamint tárgyalás előzte meg.

A lényeg azonban az, hogy 2026. június 14-től minden olyan termelőnek, aki engedélyezett élelmiszer-ipari üzemmel rendelkezik – és így minden importált méz csomagolójának is –, a címkén fel kell tüntetnie a méz származási országait, azok csökkenő sorrendjében, az egyes származási országok százalékos arányával együtt.

Minden, a Szlovák Köztársaságban forgalomba hozott méznek meg kell felelnie a hatályos jogszabályok követelményeinek. Az előírásokat megsértő üzemeltetők ellen közigazgatási eljárást indítottak, valamint bírságokat szabtak ki.

Miért olyan kiváló minőségű a szlovák méz, és hogyan állapíthatjuk meg a minőségét?

A Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, Juraj Majtán vezeti a Mézlaboratórium projektet, amelynek köszönhetően Szlovákia az Európai Unióban az első ország lett, amely akkreditált módszerrel rendelkezik a méz antibakteriális hatásának meghatározására, vagyis arra, hogy felismerje és tesztelje annak gyógyító hatását.

Juraj Majtán mérnök, DrSc., a Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének apidológiai és apiterápiás laboratóriumának vezetője.

Elmondása szerint egyre gyakoribb a méz hamisítása. Az idegen, mikrobiális forrásból (Aspergillus oryzae) származó alfa-amiláz enzim hozzáadása a mézhez egy ismert hamisítási módszer, amelynek célja az úgynevezett Schade-szám (a diasztázaktivitás, azaz a méz enzimaktivitása) mesterséges növelése.

Hogyan hamisítják a mézet?

Ha a mézet hosszú ideig tárolják, ipari feldolgozás során túlmelegítik (hogy ne kristályosodjon), vagy olcsó cukor- vagy fruktózsziruppal hígítják, a természetes méhenzimek aktivitása jóval a megengedett határérték alá csökkenhet.

Annak érdekében, hogy a tisztességtelen feldolgozók az ilyen minőségét vesztett vagy „hamis” mézet legalizálhassák, és az átmenjen a laboratóriumi vizsgálatokon, mesterségesen, ipari gyártású, az Aspergillus oryzae penészgombából nyert alfa-amiláz enzimet adnak hozzá.

Válasszuk a minőségi, hazai mézet!

Ezért csakis minőségi szlovák mézet vásároljon!
Találja meg azt a méhészt, akiben megbízik, és vásároljon mézet közvetlenül tőle!
Ezzel támogatja a szlovák méhészek becsületes munkáját, és igazi, hamisítatlan méhterméket vihet haza!

Šuba Viktória
Falugazdász – Felvidéki Falugazdász Hálózat, Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége
2026.11.5.