Ország egyre több részén főleg közép és kelet Szlovákiában egyre nagyobb problémát okoz a mezőgazdaságban és erdészetben a túlszaporodott vadállomány által okozott vadkár.
A mezőgazdaságban és erdészetben okozott károk, a vad által előidézett közlekedési balesetek, és a nagyvadak egyre gyakoribb megjelenése a természetes élőhelyükön kívül egyértelműen bizonyítja, hogy a tényleges vadállomány jóval magasabb, mint amit a vadászati statisztikák és a Szlovák Köztársaság Vadgazdálkodási Koncepciója feltüntet.
A károk évente legalább 120 millió euróra becsülhetők. A vadállomány ezzel többek között közvetlen egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodókra és szőlőtermelőkre, a családok eltartóira, valamint közvetve veszélyezteti az ország élelmiszer-önellátását és az ökológiai egyensúlytis. Az elszaporodott vadállomány által az erdőkben okozott károk szintén rendkívül súlyosak, és lehetetlenné teszik a fiatal erdő felnevelését.
A vadkár probléma egyik fő forrása, hogy a kilövési tervek nem a valós állományadatokra épülnek, így teljesítésük nem tükrözi a tényleges helyzetet. Vadászterületek használói szándékosan alábecsült tavaszi állományadatok alapján készítetik el a vadászati terveket, ami ritkán áll köszönő viszonyban a valósággal. A törzsállomány betartása, szinten tartása nem valósul meg, így ebből kifolyólag gyakorlatban sajnos sok helyen a vadgazdálkodás helyett vadszaporítás folyik. Tisztelet azonban azoknak a vadászszervezeteknek, amelyek felismerik a probléma súlyát, és felelősségteljesen, a gazdákkal együttműködve keresik a megoldást. A vadkár egy égető probléma, a fő gond hogy a nagyvad állomány túlaszaporodott. A vadkárt jellemzően szarvas, vaddisznó számlájára lehet felirni, csekélyebb mértékben őz, dám, muflon okoz kárt, esetenként fácán és mezei nyúl.
Gyakorlati védekezés a villanypászor és az állandó kerítés, ami egyre több helyen látható országszerte, csak tüneti kezelés, részben vagy egyáltalán nem nyújt segitséget, nem beszélve hogy a beruházás is jelentős költségekbe kerül és aztán folyamatos javitást és karbantartást igényel.
Az új vadászati törvényre a vadászati, valamint a mezőgazdasági közvélemény már évek óta vár.
A jelenleg hatályos jogszabály 2009-ben lépett érvénybe, és azóta többször módosították. Az új törvény szükségességéről már évek óta beszélnek, ami 2026 tavaszán kerülhet elfogadásra. Bízunk benne, hogy az új törvény olyan megoldásokat tartalmaz majd, amelyek figyelembe veszik a mezőgazdaság szempontjait is, és igazságos egyensúlyt teremtenek a különböző érdekek között.
A jelenlegi szabályozás értelmében kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók a vadkár becsült összegét rendszeresen és hivatalosan bejelentsék a vadásztársulatnak, a járási hivatalnak, valamint az agrárkamarának. Ezzel segítik, hogy a minisztérium megbízható, valós adatok alapján hozhasson döntéseket a vadkárok kezeléséről.
A kártérítési igény érvényesítése
A vadászterület helytelen használatával okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a károsult a vadászterület használójánál érvényesítheti a gazdálkodó a jelenlegi vadásztörvény 274/2009- es § 69, 70 paragrafusa szerint. Gyakorlatban viszont nem garantált, hogy a kár megtéritésre kerül.
A mezőgazdasági területeken, szántóföldi növényeken és mezőgazdasági növényállományokon keletkezett károk esetén jelenteni szükséges 15 napon belül attól a naptól számítva, amikor a kárt észlelte, legkésőbb két hónapon belül attól a naptól, amikor a kár keletkezett.
Az erdőállományokban keletkezett károk esetén, ha a károk az előző naptári év július 1-je és a következő év június 30-a között keletkeztek, az igényt ezen időszak lejártát követő 30 napon belül kell érvényesíteni. A vadászterület helytelen használatával okozott kár megtérítésére vonatkozó igény benyújtásával egyidejűleg a károsult köteles megjelölni a kár összegét.
Amennyiben a károsult, aki a vadászterületi földterületek tulajdonosa vagy bérlője, a meghatározott határidőkön belül nem jelenti be a kár bekövetkeztét, a kért kártérítés összegét, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a vad által okozott károk megelőzése érdekében tett, akkor kártérítési igénye megszűnik. Ha a kár mezőgazdasági növényeken vagy terményeken keletkezett, és annak mértéke csak a betakarítás idején állapítható meg, a károsult a kár összegét a betakarítást követő 15 napon belül köteles megadni.
Burkus Imre – Falugazdász
2025.10.25.
